2012. szeptember 30., vasárnap

Olvassunk antikvár könyveket!

Olvassunk antikvár könyveket!

Ezzel a címmel indított kihívást @zsofigirl a moly.hu-n.

"Tehát a cél: olvassunk el minél több használt könyvet! Lehet antikváriumból, bolhapiacról, akár ruhaturkálók könyves-részlegéről vagy könyvtári kiárusításról, akár netes antikváriumból rendelt. Magyarul vagy bármilyen más nyelven. A teljesítésnek nem feltétele a vásárlás, tehát a korábban beszerzett példányok is játszanak.
A teljesítéshez legalább három értékelés szükséges, a kezdési dátumtól számítva. Korábbi olvasások nem érvényesek."

Elkezdődött2011. október 8., 17:40
Jelentkezési idő2013. október 8., 17:22
Véget ér2013. október 8., 17:22
Polc

Ezt nekem találták ki :) tehát be is neveztem azonnal. Mondhatom nyugodtan, hogy az antikváriumi megoldás a könyvek újrahasznosítása, azt hiszem nem tévedek ezzel a kijelentéssel. Minek eldobni, ha más értékelné? 

Egyelőre két könyv van kiszemelve:
  1. Joseph Conrad - A titkosügynök (most olvasom, még van pár lap belőle)
  2. Szilvási Lajos - Születésnap júniusban (régi antikvár darab, ezzel beneveztem egy másik kihívásra, de arról majd később)
  3. még nincs kiszemelve, de lehet az is Szilvási lesz
Ha valaki kedvet kapott rá, hajrá, tessék benevezni :)

2012. szeptember 29., szombat

Újabb zsákmámy :)

Mondhatom nyugodtan, hogy ez már mánia. Minden héten elmegyek az antikváriumba és bevásárolok. Valahol ez is egy véges dolog, mert egyszer csak telítődik a készletem, csak az a gond, hogy hely a könyveknek már rég nincs a polcokon. 

Viszont van egy  jó hírem. Most, ahogy nézelődtem képek és fülszövegek után a bejegyzéshez, rájöttem, hogy a magyarországi árakhoz képest én aprópénzért veszem ezeket a könyveket. Igaz nem a magyarországi kiadásban, hanem többnyire a hazai Kriterion kiadásban, de végül a tartalom a lényeg és persze az ár is.

Szerző: Hegedűs Géza
Kiadó: Gondolat
Kiadás éve: 1990
Kiadás helye: Budapest
ISBN szám: 9632823842
Terjedelem: 302 oldal
Kötéstípus: Ragasztott papírkötés 

Fülszöveg: A négy kisregény négy különböző és különös történetet beszél el a régi-régi görög és bizánci történelemből, témájuk mégis azonos: mind a négy az ezerarcú szerelem és a hasonlóképpen ezerarcú politika elválaszthatatlan egységéről, olykor egyenest azonosságáról vall. Hőseik egykor valóban élt, múlhatatlan jelentőségű és érdemű államférfiak, Nagy Sándor, Gügész király, Periklész és Justinianus császár, és híresen-hírhedten gyönyörű asszonyok, mint a hetérából az aranykor Athénjának első asszonyává lett Aszpászia, Phrüné, a legnagyobb görög szobrász és festő modellje és szeretője, aki a történelem első sztriptízét mutatta be azért, hogy a „belépti díjból” fölépíttethesse Théba városának lerombolt falait, vagy a bizánci bordélyból a trónra kerülő Theodóra, akinek szépségével csak az okossága vetekedhetett. Legenda és valóság, a régmúlt mitikus ködébe vesző csodás epizódok és hiteles történelmi események szórakoztató, egyszersmind a ma embere számára is bölcs tanulságot rejtő egyvelege ez a tüneményes könyv. 

Ezt nagyon érdekesnek nézem. Szeretem az ezzel a korral foglalkozó könyveket még akkor is, ha néha elég nehézkesen megy az olvasás a sok régi név miatt. 

Günter Grass - A bádogdob
Kriterion Kiadó, 1981
  • 652 oldal
  • Kötés: kemény kötés
Fülszöveg: Günter Grass, a háború után induló német írónemzedék domináns alakja A bádogdob-bal lett egy csapásra világhírűvé, de könyvéről - négy évtized elmúltával - ma már azt is elmondhatjuk, hogy a XX. századi európai irodalom egyik klasszikusa. A film, amelyet Volker Schlöndorf rendezett a műből, annak idején Cannes-ban nagydíjat nyert, és azok számára is felejthetetlenné tette Oskar Mazerath apró alakját, akik a regényt nem olvasták. Grass ebben a különös kis figurában "aki egy nap elhatározza, hogy nem nő tovább, gyerek marad, s bádogdobjával, valamint fülsiketítő, poharakat és hatalmas ablakokat ezer szilánkká zúzó sikításával harcol a nemszeretem jelenségek ellen" szellemi küzdőtársat alkotott magának, hogy felhívhassa a figyelmet a szülőföldjén, Gdansk/Danzigban és környékén élő népek - németek, lengyelek, kasubok - közös történelmére, s hogy kibékítse őket egymással.

Nem ismerem Günter Grasst, de az antikváriumos néni nagyon ajánlotta és én is jónak néztem. Majd meglátjuk, de nem hinném, hogy csalódnék.

Deák Tamás - Egy agglegény emlékezései 
Kriterion Kiadó, 1971
  • 356 oldal
  • Kötés: vászon
Fülszöveg:  A regény hőse a szerző? Története életrajz? – kérdik távolabbi híveim.
Érthető kérdés, nem kívánom egy vállrándításal elhárítani; nem osztom a nézetet, hogy az olvasónak semmiköze a könyvek előéletéhez. Ha érdekli a könyv, köze van mindenhez, ami hozzá tartozik, olykor az író sorsához is, amely az alkotó alkotója.
Ez a könyv regény, vagyis fikció, aggályosan kitalált történet, nem önéletrajz. A teljes igazság kedvéért készségesen közlöm, hogy mint minden író legtöbb művébe – merítettem hozzá az életemből. De nem a vallomástevő inger, hanem a regény művészi követelményei szerint; ami önéletrajzi hitelét eleve kizárja. Ahol a céltudatos elrendezés munkál, a tapasztalati tényanyag is kisiklik a lét kiszámíthatatlan világából, mert a mű formásabb közegében aligha képes eredeti alakjában helytállni. Ezért nem tudom ma már a befejezett regényben szigorúan elhatárolni a tapasztalatomból kiragadott anyagot a tiszta lelemény kéződményeitől. Valójában nincs tiszta lelemény, emlékek nélkül működő képzelet – aminthogy nincs föltétlen tapasztalat sem, mihelyt megírják. Az író a mű törvényszerűségeit keresgéli, s ezenközben meg-megfeledkezik arról is, amire emlékezni szeretne.
A regénybeli agglegényhez több közöm van, mint más alakjaimhoz, s nemcsak státusa miatt. Egyidősek vagyunk; szűkebb hazámban él; olykor – idegenkedve is – némi hasonlóságot fedezetk fel benne; én is tudom mindazt, amit ő tud – ő azonban nem tudja mindazt, amit én tudok, ez az előnye velem szemben meg a hátránya. Megvallom: kedvelem őt, s szívesen barátkoztam vele, amíg írtam. A tévedéseit is hajlamos vagyok megbocsátani.
(Deák Tamás) 



Cím: Consuelo I-II. - Horizont Könyvek (regény)
Szerző: George Sand
Fordította: Szávai Nándor
Leírás:
Oldalszám: 456+418
Kiadó: Kriterion
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 1986
Kötés típusa: félvászon, papír körborítóval

Fülszöveg: Nagy izgalom, feszült várakozás tölti el a velencei zeneértő közön­séget: a San Samuele színházban új énekesnő, a nevezetes Porpora énekmester legtehetségesebb tanítványa, Consuelo mutatkozik be egy még ismeretlen német muzsikus, Gluck első operájában. A bemutatón Consuelo fergeteges sikert arat, diadalmasan csengő, varázsos hangjával, de Corilla, a színház első énekesnője, sértett hiú­ságában bosszút esküszik ellene. A nagy esemény másnapján már meg­indul az intrika. Consuelo ártatlan szívével, tiszta lelkével nem érti a vihart, amit felléptével és sikerével kavart. Még régi kedvese, Anzoleto is elpártol tőle, és Corilla szeretője lesz. Consuelo, mestere biztatására, titokban elhagyja Velencét, és a sok csalódás és szenvedés elől Mária Terézia birodalmába menekül. Az olvasó lankadatlan érdeklődéssel követi a fiatal énekesnő sorsát, sok színes kalandját, új és végzetes sze­relmének bonyodalmait; megismerkedik az 1840-es évek Csehorszá­gával, majd később Mária Terézia udvarával, a forrongó bécsi zenei élettel, a kor nagy énekeseivel és zeneszerzőivel, többek között a fiatal Haydnnal, és a színpompás, ragyogó világ árnyoldalaival is.
George Sand 1842-ben megjelent műve igazi romantikus regény, „a műfaj minden divathoz kötött végletessége és cirádája nélkül, a kor-rajznak és a cselekménynek, a drámának és az elemzésnek, a valóság­nak és a poézisnek szerencsés egyensúlyában, könnyed, már-már súlytalan zenei szárnyalással”. George Sand, tudjuk, tanult és szenve­délyes muzsikus volt, és nem csupán Liszt és Chopin barátja, hanem a kor híres énekesnőjének, Pauline Garcia Viardot-nak is pártfogója és jó barátnője évtizedekig. Consuelóban nemcsak a nagy énekesnő alakját mintázza meg, hanem a jóság, a vigasz, a zene eleven jelképét is. És Consuelo fennkölt magatartásában fejeződik ki az írónő ro­mantikus lázadása, tiltakozása kora embertelen erkölcsei ellen.

Ennek a kétkötetes  könyvnek nagyon megörültem. Olvastam George Sand-ről amikor Liszt Ferenc életét olvastam. Már akkor megfogott a nő természete, ugyanis egy megrögzött nonkonformista volt, aki felrúgott minden szabályt és a sajátjai szerint élt. Nagy botrányt kavart az ilyesmi anno, de kortársai is így éltek: Frederic Chopin, aki a szeretője volt, Liszt Ferenc, aki egy társaságba járt velük és Frederic Chopin jó barátja volt. A néni szerint szerencsés vagyok, mert nagyon ritkán kapni George Sand könyvet. Igaz, a második kötetből hiányzik a borító utáni első fehér lap, brutálisan kitépték, de a tartalom nem károsult. Fáj a szívem érte, de mivel ritka könyvek, nagyon akartam és olcsó is volt nagyon, így megvettem.


Edmonde Charles-Roux - Feledni Palermót 
Kriterion Kiadó, 1971
  • 327 oldal
  • Kötés: papír / puha kötés
Fülszöveg:  Ez a színpompás, gazdag, ízes könyv egy adag Valéry Larbaud, egy adag Lampedusa, néhány édes-fanyar, húsos pirandellói gyümölcs – valódi szicíliai kasszáta; olyan könyv ez, mely rokonának mondhat sok más regényt, de egyikhez sem hasonlít, mert sajátos lendülete, elbeszélő sodrának egyéni, jellegzetes ritmusa van.
(Maurice Druon)




Ezt a könyvet biztos fogom szeretni. Lehet, hogy ez lesz a következő amit elolvasok. Meglátjuk.

Maupassant - Erős mint a halál
Európa Könyvkiadó, 1976
  • 271 oldal
  • Kötés: papír / puha kötés
  • jó állapotú antikvár könyv
  • ISBN: 9630705702
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Fülszöveg: A századvégi francia regény egyik legkiválóbb mesterének remekműve, két öregedő ember bánatos szerelmének története. Olivier Bertin festőművész, a párizsi jó társaság dédelgetett kedvence már úgy hiszi, élete fogytáig zavartalanul örülhet kedveséhez, Guilleroy grófnéhoz fűződő – már-már családiassá nemesedő – szerelmének, de Annette, a grófné fölcseperedő leánya akaratlanul földúlja szíve békéjét, s Olivier szenved a kétségek, szerelem és féltékenység közt hányódó grófnéval együtt, míg nyugalmat nem ad neki a jótevő – és talán keresett – halál. Körülöttük az örök emberi szenvedélyeket villogtató regény lapjain opálos fényben ragyog a Harmadik Köztársaság arisztokráciájának csaknem császári pompája, a századvégi Párizs varázsa.

2012. szeptember 27., csütörtök

Ewen Montagu - A sosemvolt ember

Ebben a könyvben három kisregény van, első benne A sosemvolt ember.
Fülszöveg: Az angol titkosszolgálat egyik bravúros akciójáról számol be Ewen Montagu, a különös „hadművelet” egyik szervezője és irányítója. Hogyan juttatta el a náci vezérkarhoz a sosemvolt „Martin őrnagy” azokat a szigorúan bizalmas – csak éppen hamis – iratokat, amelyek láttán Hitler maga is szentül hitte, hogy a legközelebbi partraszállás Görögországban, vagy esetleg Szardínia szigetén várható, s hogy a szicíliai partraszállás csak afféle „megtévesztő hadművelet”. A szerző a szakember tárgyilagosságával írja le az akció előkészítésének sok apró részletét, és minden hatásvadászattól mentes beszámolójával beavatja az olvasót eme különös mesterségnek számos műhelytitkába.
Elég viszontagságosan kezdődött kapcsolatom ezzel a könyvvel. Mint már említettem se kritikát, se más véleményt nem szoktam előre könyvről olvasni, mert akkor a könyvet olvasva azt keresem, hogy igaz-e a kritika vagy a vélemény és ez nem jó. Ezt a fülszöveget, amit fent idéztem, az én könyvem nem írja, mivel három regény szerepel benne. Tehát belenéztem, tetszett és megvettem.  Aztán elkezdtem olvasni. Az elején még vicces is volt, ahogy a sosemvolt embert kezdték megalkotni és Martin őrnagy kezdett formát ölteni, de aztán egy adott pillanatban azt mondtam, hogy  ugyan ki hiszi el mindezt? Majdnem abbahagytam, de nagy szerencsémre az édesapám meglátta nálam a könyvet. Ő is nagy könyvgyűjtő, de ez a példány nincs meg neki sem, ezért elkezdtem röviden ecsetelni a cselekményt és ő mondta, hogy ez bizony megtörtént eset, ő olvasott róla anno. Ezután már más szemmel néztem az egészet, maximális tiszteletet tanúsítottam neki, ugyanis történelemről van szó:)

Érdekes a történet, de sajnos nagyon sok benne a katonai és hadi kifejezés, pontosabban a rangok és az eljárások ismertetése, ami laikus szemmel nézve nehéz és unalmas is. Ennek ellenére ajánlom annak aki szereti az ilyen stílusú könyveket.

Értékelésem: 5/4

2012. szeptember 20., csütörtök

Agatha Christie - Úticélja ismeretlen

Cím:  Úticélja ismeretlen
Szerző(k): Agatha Christie 
Fordította: Domina Márta 
Kiadás: Bp. : Hunga-Print, 1989
ISBN: 9789630267411
 
Fűlszöveg: "...a fémkolosszus lassan kitárul... Óriási udvarban találták magukat, melynek egyik, magas drótkerítéssel elválasztott részében férfiak sétálgattak. Ahogy kíváncsian az érkezők felé fordultak, Hilary elborzadva felsikoltott:
- Hisz ezek LEPRÁSOK! - kiáltozta. - Leprások! - s rázkódott a teste az iszonyattól.
A leprakolónia kapuja fémes csattanással zárult be mögöttük...
Egyedül volt, körülvéve ellenségekkel. S ráadásul néhány perc múlva szembe kellett néznie a leleplezéssel..."
Szeretem Agatha Christie-t, mert agyon jók a cselekményei. Azt már megtanultam, hogy semmi sem olyan, mint amilyennek látszik, a végére felborul minden. Ez pedig jó:)

A filmes változatot is nagyon szeretem, elvarázsol az akkori divat. Poirot irodájának épületét mindig megcsodálom, nagyon tetszik nekem. Sokszor azon mosolygok, hogy milyen kezdetleges eszközökkel, módszerekkel dolgoztak akkor. Emlékszem az egyik részben Poirot-ot behívták a Scotland Yardra, hogy megmutassák neki a technika új vívmányát, amivel követni tudják az autók mozgását és hollétét. Az nagyon vicces jelenet volt. Egy hölgy  egy hosszú pálcával kis autókat tologatott egy nagy asztalon annak függvényében, hogy mit jelentettek neki. A mai GPS rendszerhez képest ezt nagyon vicces volt látni:) Még sok ilyen jelenetet említhetnék, de aki ismeri Agatha Christie  könyveit és a filmjeit, annak elég ennyi is:)

Most így a könyv elején az az érzésem, hogy ebből nem fogok tudni idézni, mert itt a csavaratos cselekmény a fontos, de majd meglátjuk. Hátha lesz valami érdekes, amit mégis érdemes idézni.

Már ennek a  könyvnek az elején mosolyogtam, mert pár éve én is jártam a Beauvais reptéren. A fapados járatok ott szállnak le és fel, ugyanis a Charles de Gaulle reptér drága:), fapadosokat nem nagyon fogadnak ott. Még jobban mosolyogtam amikor azt olvastam, hogy Hilary-t busz vitte Párizsba és  négy óra alatt tették meg az utat a  Beauvais reptérről az Invalidusokig. Mosolyogtam, mert manapság a busz maximum egy óra alatt beér Párizsba, igaz autópályán, és nem az Invalidusokig viszi az utasokat, de  jó érzés volt olvasni az Invalidusokat, ugyanis ott is jártam.

Befejeztem a könyvet és mondhatom, hogy kissé csalódott vagyok. Nem azért, mert a könyv nem volt jó, hanem azért, mert nem a megszokott Agatha Christie stílust kaptam, de én vagyok a hibás. Miért feltételeztem, hogy minden könyve ugyanabban a stílusban íródik? Tanulság: ne határozd meg előre mit vársz a könyvtől.

Megpróbálom összefoglalni mi várható egy Agatha Christie könyvtől:
  • gyilkosság és utána nyomozás,
  • személyazonosság csalás,
  • alapos leírás,
  • Poirot vagy Miss Marple
  • ha van Poirot vagy Miss Marple akkor van egy buta felügyelő is
  • a történet végén összegyűjti a szereplőket és akkor világosodik meg az olvasó előtt a teljes történet, akkor derül ki az is, hogy ki a gyilkos és miért 
Ebben a művében nem volt se Poirot, se Miss Marple, gyilkosság sem volt, a felügyelő pedig nagyon okos volt. Viszont volt benne személyazonosság csalás, bőven.

FIGYELEM! Rövid cselekményleírás következik!

Több világhírű tudós eltűnését jelentették világszerte, senki nem tudja mi lett velük, de furcsa, hogy ilyen kaliberű tudósoknak csak úgy, egyik napról a másikra nyoma veszett. A brit rendőrség nem nyugszik bele és megpróbálja megoldani a rejtélyt. Egy amerikai tudós után kutatnak, aki nemrég telepedett le az Egyesült Királyságban. Fiatal felesége hat hónapja semmit sem tud róla, de a fáradtságra hivatkozva elutazik pihenni. Minden információt begyűjtve, Jessop felügyelő a feleség nyomába ered, sejti, hogy a feleség nem pihenni megy, hanem a férjét követi, aki nagy valószínűség szerint elrablók kezében van. A feleség gépe lezuhan Casablancában, ő ugyan túléli a katasztrófát, de csak pár napig.
Jessop felügyelő utána megy és Casablancában meglát egy nőt, aki bizonyos mértékben hasonlít a haldokló feleségre. Nyomába ered, követi és megtudja, hogy a nő három gyógyszertárban hat doboz altatót vásárol. Mit lehet hat doboz altatóval csinálni? Jessop felügyelő bemegy Hilary szállodai szobájába pontosan akkor, amikor Hilary épp az altató tabletták segítségével készül öngyilkos lenni és meggyőzi arról, hogy ha már semmiképp nem akar élni, akkor válasszon más öngyilkossági formát, vállalja el a világhírű tudós fiatal feleségének a szerepét, ugyanis ebből valószínű nem menekül meg élve. Hilary rövid gondolkozás után belemegy, hisz nincs veszteni valója.

A többit majd megtudjátok, ha elolvassátok a könyvet:)

Értékelés: 5/4

2012. szeptember 19., szerda

Sóvidék Folyóirat

Ma abban az megtiszteltetésben volt részem, hogy átvehettem a Sóvidék folyóirat 2012. májusi, Szolláth Hunor főszerkesztő úr által dedikált számát, amit a tisztelt főszerkesztő küldött nekem. Mindenkinek ajánlom, mert egy rendkívül tartalmas és értékes kiadvány.


"A Sóvidék Kulturális Folyóirat hetedik számához ért, mely misztikus szám, mitológiában, kereszténységbe, népmesékben egyaránt. Holott mesék nem szerepelnek a kiadvány hasábjain, de a megjelentetés körülményei, erőfeszítései már szinte mesébe illőek, a legkisebbik királyfi sem harcolta volna végig próbatételeit különbül. 

Mesébe illő szám amit a kedves olvasó kezében tart azért is, mert Szováta tematikájú képes levelezőlapokkal díszítettük. Romantikus tájak, csodás tavak, mesés szépségű nyaraló villák, fürdőélet: megannyi képeskönyvbe illő rajzolt, vagy fénykép alapján készült lap. Mind múltunkról, szülőföldünkről tesznek tanúbizonyságot. 

Ugyanerre vállalkoznak a közölt tanulmányok, írások, irodalmi alkotások is. Megelevenedik a szovátai középiskola története, az S. Illyés Lajos iskola mindennapjai, Káli Dénes lelkész életrajza például szolgálhat. De a Kopactanyai szállások és Szováta-fürdő Monarchiabeli története sem maradhat érdeklődés nélkül. 

A folyóirat szerkesztősége mindenkinek kellemes olvasást, kutatást, időtöltést kíván! 

Kelt az Úr 2012-ik esztendejének Pünkösd havában. 

Szolláth Hunor 
Főszerkesztő
Tartalomjegyzék
Ajánló
Forrás


Fekete Árpád: A Sófalvi Illyés Lajos Általános Iskola története III.

Zepeczaner Jenő: Szováta, egy sikertörténet a Monarchiában I.
Szolláth Hunor: „Özvegy Honészy Miksáné Úrnő Őnagyságának” Szováta tematikájú képeslapok a második világháborúig
Márton Béla: Kihalt Kopactanyai szállások és porták
Szekeres Lukács Sándor: A sóvidéki lázadás 1919 tavaszán (1919. március 29-április 6.) I.
Moldovai Attila: Káli Dénes életrajza (Forrásközlés)

Művek mesterek


Lukács Albert: A szovátai középiskola II. (Visszaemlékezés)

Zöld sarok
Horváth István: A Sóvidék és a Parajdi kősótelep geológiai és földrajzi feltárása I.
Lelkek göröngyök
Ambrus Lajos: Ősz és hatalom (Novella)
P. Buzogány Árpád: úgy kiáltják, Nagyanyám télen (Versek)
Bölöni Domokos: Bokormadár a szívemben (Novella)
Deák Sárosi László: Két karácsonyi kívánságlista, (Versek)
Debreczeny György: Szováta (Vers)
Nagy Attila: Memoár – A gyermekkor elveszett paradicsoma, és a magyar katonatiszt"
Forrás 

Értékelés: 5/5

2012. szeptember 13., csütörtök

Vándorkönyv!

Szeretném ismét felhívni a figyelmeteket a Vándorkönyv ajándékláncra. Részletek ITT



Szeptember végéig lehet jelentkezni.

Sokat gondolkoztam azon, hogy hogyan is legyen a postaköltség miatt, de egyre inkább arra a következtetésre jutok, hogy jobb az országos elosztás. A könyvnek súlya van és bizony a postaköltség sokszor több mint a könyv értéke. 

Ezért megkérek szépen mindenkit, aki részt szeretne venni, hogy ide írja be szándékát és ezt is, hogy melyik országból van.

Szeretettel várok mindenkit!

Románia: Kati, Martinelli, Sedith
Magyarország: tipikos, Latinka, norono (aki a másik bejegyzéshez jelentkezett be), SummyDoobyDoo

2012. szeptember 12., szerda

Megint bevásároltam :)


Cím: Úticélja ismeretlen
Szerző: Agatha Christie;
Fordította: Domina Márta
Kiadás: Bp. : Hunga-Print, 1989
ISBN: 9789630267411

Sok könyvet olvastam Agatha Christie-től, de erről nem hallottam még. 


Guy De Maupassant - Gyöngy kisasszony
Kriterion Kiadó, 1973
573 oldal
Mindig szerettem Maupassant-t, olvastam is tőle pár könyvet, de ez nincs meg. Nem a legjobb állapotú példánnyal tértem haza de, ha a polcra teszem, azt hiszem kimegy a "hullám" a lapokból.


John Dos Passos - Manhattani Kalauz 
Európa Könyvkiadó, 1973
433 oldal
Kötés: kemény kötés


Lion Feuchtwanger - Száműzetés
Európa Könyvkiadó, 1973
997 oldal
Kötés: vászon


Somerset Maugham - Az ördög sarkantyúja
Kiadó: Forum Könyvkiadó
Kategória: Szépirodalom
Típus: Regény, novella, elbeszélés
Oldalszám: 194 oldal
Formátum: Félvászon
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...