2012. november 14., szerda

Szilvási Lajos - Szökőév

Azt hiszem ez a hatodik Szilvási könyvem az idén. Ez is egy újraolvasás volt részemről. Valamikor olvastam, de bevallom elég kevésre emlékeztem belőle, tehát jól tettem, hogy újraolvastam. Ezennel máris a kedvenc könyveim közé sorolom. 

Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1984
416 oldal · ISBN: 9631526968
Fülszöveg: " "Kalandor vagy?...Bónisné a szemembe mondta, hogy a te urad, Eszter, vagy egy virtigli kalandor, vagy valami fenevad ember a védőszentje, hogy így mer hazardírozni... Kalandor vagy? Bónisnénak azt mondtam hogy nem tudom, mi vagy, csak azt tudom, hogy paraszt volt minden ősöd, és ezen a mostani helyeden azokat akarod védeni, akik még ebben a bolond világban is mernek megmaradni parasztnak..."
Az asszony, akinek a szavai visszajárnak Vinczellér János emlékezetébe, már halott. Özvegyen hagyta a negyvenéves férfit, árván három gyerekét. És Vinczellér János, aki a Horka megyei Tanács mezőgazdasági osztályának a vezetője, egyszerre csak szembekerül egy, az egész további életét meghatározó dilemmával: vagy tengelyt akaszt a megye "mindenható notabilitásaival" vagy pedig megalkuszik, hogy ezen az áron folytathassa amit eddig is tett, s ami miatt sokan valóban kalandornak nevezik, vagyis érdek nélkül szolgája az Upor menti vidék kisembereinek boldogulását.
A három napba sűrített modern szerkezetű regényben a jelen, félmúlt és a múlt idősíkjai keveredésével, a főhős és a három gyerek lélektanilag árnyalt, benső monológjaiból bontakozik ki a történet, amelyben nemcsak a szolgálat, a társadalmi lét hogyan-továbbja, de egy váratlanul fellobbanó új szerelem is tét lett
."

Szilvásitól már megszoktam, hogy pár napba, maximum egy hétbe sűríti be a cselekményt, a múlt felelevenítését is, és mellé mindig kapunk valami újat és természetesen részemre valami szokatlant is. Már megfigyeltem magamon, hogy (majdnem) minden könyv elején van valami, ami zavar de aztán később megszeretem, de ha nem is szeretem meg, akkor nem hagyom, hogy zavarjon, hogy elvegye a kedvemet az olvasástól. Ebben a könyvben a  gyerek zagyva kapta az elején a„ zavaró” jelzőt :). Nehezen boldogultam a gyerekek által elmesélt részekkel, ugyanis náluk egy mondat másfél oldalon terül el és eléggé sajátos kifejezésekkel van tűzdelve. Ez a későbbiekben igencsak szórakoztatónak bizonyult számomra. Megpróbálok idézni pár részt ízelítőnek azok számára, akik még nem olvasták a könyvet. 

"Csilla! Fontos! Ne haragudj énrám! Én tudom, hogy én egy hülye Állat vagyok, mert tényleg. Hogyha azt akarod, hogy ramatyra verjem őket de tényleg, akkor nézzél rám majd kétszer, hogy észrevegyem és intsél nekem a bal copfoddal. Lehet, hogy ramatyra ők vernek, vagyis engemet, nem számít, de én is. Alulírott Kocsis Olivér s. k.
Mostan azt hiszi a gyagyás agyával, hogy megírta meg ideküldte énhozzám kézről kézre ezt a kockás füzetlapot, amit csak úgy kitépett a matek füzetéből, mostan azt képzeli, hogy egyből ő lesz nekem a Zorró vagy például a Borg, hát akkoranagy tévedés, mint egy fáraópiramis, mert nem érdekel, és hogyha verekszik azzal a két hülye pornó hetedikessel, akkor is totál nem érdekel, mert tegnap az udvaron kimutatta, hogy milyen, tegnap akkor nem verekedett, hanem csak röhögött, és mostan, hogy akarná, hülyeség, egymaga kettő ellen, két szarmata hetedikes, és nagyobbak is, de főleg, hogy hogyha ő erős, nem számít, mert azok a nagy bunkók ketten vannak, és csak agyonverik, olyan lakli toportyánférgek, kettő egy ellen, mert például Olivér sérült is volt szeptemberben rögtön, mikor megint volt már edzés, fel volt kötve gézzel a keze …."
... ez a mondat három és fél oldalon terül el és pont ilyen hangnemben folytatódik :) 

Vincellér János karaktere nagyon tetszett. Sajnos kemény megpróbáltatások elé állította a sors, egyedül nevelte három gyerekét, a munkahelyén is tornyosultak a gondok, ráadásul a szerelem sem bánt kegyesen vele. Ennek ellenére keményen megállta a helyét minden fronton.Kemény fából faragták, sok mindenen keresztül ment már és végül okosan dönt.

Kimondottan örültem, hogy felbukkant Pásztor Zoltán is, akit a Karácsony című regényből ismerünk.

Azóta elolvastam még egy Szilvási regényt és mondhatom, hogy a hét elolvasott regényből a Szökőév az egyetlen, amit az író konkrétan végez, itt a cselekmény nem marad nyitva, nem az olvasónak kell találgatni, hogy vajon mi lesz a szereplőkkel. Természetesen azt is meg kell említeni, hogy a fontosabb szereplők visszaköszönnek az olvasóra egy másik, későbbi regény kapcsán, de ehhez el kell olvasni az író több, vagy összes művét. Én megteszem.

Értékelésem: 5/5. Nagyon tetszett!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...