Nagyon távol áll tőlem ez a stílus. Jobb szeretek a valóság talaján maradni, de ennek ellenére ez a könyv nagyon tetszett. Olvastam egy elég kemény krtikikát egy blogon, de nem értek vele egyet. Nekem nagyon tetszett a könyv. Nem kerestem benne a hibákat, bakikat, csak olvastam és élveztem. Ezt ajánlom neked is.
Már első látásra nagyon tetszett a borítója. Ízléses, jól kigondolt és főképp nagyon illik a történethez, de ez csak a könyv olvasása után derül ki.
Fülszöveg:
2195-re a Föld egy összefüggő, elnéptelenedett sivataggá válik. Csupán egyetlen élhető menedék marad, a falakkal körülvett Város. Ez az utolsó éden csak a kiválasztottak számára maga a földi paradicsom. A társadalmat alkotó emberek születésüktől fogva szegények vagy gazdagok csoportjába tartoznak és a két osztály között nincs átjárás. Az irányítás 12 zsarnok kezében van.
A Város vezetői időről-időre halálos játékokat szerveznek, ahol bárki porondra kerülhet, akarata ellenére is.
Ana Andropov egy fiatal, különc újságíró, aki a mocsok és a hihetetlen luxus éles ellentétében és a kegyetlen törvények káoszában próbál egy önkényesen igazságot szolgáltató, gyilkos fantom nyomára bukkanni.
Ahol az ember embernek farkasa, létezhet-e még kegyelem és könyörület? Meddig uralkodhatnak még gazdag kevesek szegény sokakon? Kegyetlenségre lehet válasz az erőszak? Vannak még önzetlenek és szerelmesek?
És valaha választ kapunk vajon ezekre a kérdésekre? Talán a 13. napon…
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Nos, ahogy a fülszövegből is kiderül, 2195-öt írunk és a Föld már nem az, ami napjainkban. Ebben az új világban valamilyen szinten keveredni láttam a régi, időszámításunk előtti történelmet az elképzelt jövővel: különböző társadalmi rétegek, megkülönböztetések, kemény büntetések a szegényekre, míg a gazdagok élvezik az életet, megfélemlítés, terror, az arénában való, nyilvános büntetés, mesterségesen előállított időjárás, napelemes repülő autók, egy fura állat.
A város 3 körre van osztva, társadalmi különbség van a körök között és természetesen a körök közötti átjárás elég nehéz dolog. A Várost 12 vezető uralja vagy mondjam úgy, hogy terrorizálja? Az elején attól tartottam, hogy túl sok lesz a valóságtalan, jövőbeli dolog, de megnyugvásomra egy állat jelent meg csupán, aminek igencsak kevés szerep jutott. A napelemes repülő alkalmatosság nem zavart már és a természetfeletti erő sem, ami a főhősnő árnyékának jutott.
Tetszett, hogy "az ellentétek vonzzák egymást" alapon egy művelt, szép lány megismerkedik egy másik körben élő, jóképű "rosszfiúval". Bevallom mindvégig egy más befejezésben reménykedtem, de így is jó. Örülök, hogy elolvastam és remélem az írónő hamarosan más olvasmánnyal is meglep minket :)
Értékelésem: 5/5
