2012. szeptember 19., szerda

Sóvidék Folyóirat

Ma abban az megtiszteltetésben volt részem, hogy átvehettem a Sóvidék folyóirat 2012. májusi, Szolláth Hunor főszerkesztő úr által dedikált számát, amit a tisztelt főszerkesztő küldött nekem. Mindenkinek ajánlom, mert egy rendkívül tartalmas és értékes kiadvány.


"A Sóvidék Kulturális Folyóirat hetedik számához ért, mely misztikus szám, mitológiában, kereszténységbe, népmesékben egyaránt. Holott mesék nem szerepelnek a kiadvány hasábjain, de a megjelentetés körülményei, erőfeszítései már szinte mesébe illőek, a legkisebbik királyfi sem harcolta volna végig próbatételeit különbül. 

Mesébe illő szám amit a kedves olvasó kezében tart azért is, mert Szováta tematikájú képes levelezőlapokkal díszítettük. Romantikus tájak, csodás tavak, mesés szépségű nyaraló villák, fürdőélet: megannyi képeskönyvbe illő rajzolt, vagy fénykép alapján készült lap. Mind múltunkról, szülőföldünkről tesznek tanúbizonyságot. 

Ugyanerre vállalkoznak a közölt tanulmányok, írások, irodalmi alkotások is. Megelevenedik a szovátai középiskola története, az S. Illyés Lajos iskola mindennapjai, Káli Dénes lelkész életrajza például szolgálhat. De a Kopactanyai szállások és Szováta-fürdő Monarchiabeli története sem maradhat érdeklődés nélkül. 

A folyóirat szerkesztősége mindenkinek kellemes olvasást, kutatást, időtöltést kíván! 

Kelt az Úr 2012-ik esztendejének Pünkösd havában. 

Szolláth Hunor 
Főszerkesztő
Tartalomjegyzék
Ajánló
Forrás


Fekete Árpád: A Sófalvi Illyés Lajos Általános Iskola története III.

Zepeczaner Jenő: Szováta, egy sikertörténet a Monarchiában I.
Szolláth Hunor: „Özvegy Honészy Miksáné Úrnő Őnagyságának” Szováta tematikájú képeslapok a második világháborúig
Márton Béla: Kihalt Kopactanyai szállások és porták
Szekeres Lukács Sándor: A sóvidéki lázadás 1919 tavaszán (1919. március 29-április 6.) I.
Moldovai Attila: Káli Dénes életrajza (Forrásközlés)

Művek mesterek


Lukács Albert: A szovátai középiskola II. (Visszaemlékezés)

Zöld sarok
Horváth István: A Sóvidék és a Parajdi kősótelep geológiai és földrajzi feltárása I.
Lelkek göröngyök
Ambrus Lajos: Ősz és hatalom (Novella)
P. Buzogány Árpád: úgy kiáltják, Nagyanyám télen (Versek)
Bölöni Domokos: Bokormadár a szívemben (Novella)
Deák Sárosi László: Két karácsonyi kívánságlista, (Versek)
Debreczeny György: Szováta (Vers)
Nagy Attila: Memoár – A gyermekkor elveszett paradicsoma, és a magyar katonatiszt"
Forrás 

Értékelés: 5/5

2012. szeptember 13., csütörtök

Vándorkönyv!

Szeretném ismét felhívni a figyelmeteket a Vándorkönyv ajándékláncra. Részletek ITT



Szeptember végéig lehet jelentkezni.

Sokat gondolkoztam azon, hogy hogyan is legyen a postaköltség miatt, de egyre inkább arra a következtetésre jutok, hogy jobb az országos elosztás. A könyvnek súlya van és bizony a postaköltség sokszor több mint a könyv értéke. 

Ezért megkérek szépen mindenkit, aki részt szeretne venni, hogy ide írja be szándékát és ezt is, hogy melyik országból van.

Szeretettel várok mindenkit!

Románia: Kati, Martinelli, Sedith
Magyarország: tipikos, Latinka, norono (aki a másik bejegyzéshez jelentkezett be), SummyDoobyDoo

2012. szeptember 12., szerda

Megint bevásároltam :)


Cím: Úticélja ismeretlen
Szerző: Agatha Christie;
Fordította: Domina Márta
Kiadás: Bp. : Hunga-Print, 1989
ISBN: 9789630267411

Sok könyvet olvastam Agatha Christie-től, de erről nem hallottam még. 


Guy De Maupassant - Gyöngy kisasszony
Kriterion Kiadó, 1973
573 oldal
Mindig szerettem Maupassant-t, olvastam is tőle pár könyvet, de ez nincs meg. Nem a legjobb állapotú példánnyal tértem haza de, ha a polcra teszem, azt hiszem kimegy a "hullám" a lapokból.


John Dos Passos - Manhattani Kalauz 
Európa Könyvkiadó, 1973
433 oldal
Kötés: kemény kötés


Lion Feuchtwanger - Száműzetés
Európa Könyvkiadó, 1973
997 oldal
Kötés: vászon


Somerset Maugham - Az ördög sarkantyúja
Kiadó: Forum Könyvkiadó
Kategória: Szépirodalom
Típus: Regény, novella, elbeszélés
Oldalszám: 194 oldal
Formátum: Félvászon

2012. szeptember 10., hétfő

Halász Péter - Árnyékok New Yorkban

Végre megírtam ezt a bejegyzést is. Nem volt egyszerű, mert elég időigényesnek bizonyult, de megérte, ugyanis egy rendkívüli könyvet mutatok be. Elég terjedelmes lett, és még lett volna mit leírni, de akinek sikerült felkeltenem az érdeklődését, az majd beszerzi a könyvet és elolvassa.

Cím: Árnyékok New Yorkban (regény)
Szerző: Halász Péter
Oldalszám: 168
Kiadó: Danubius Kódex
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 1990
Kötés típusa: puha papírkötés


Halász Péter Budapesten született, ma Németországban élő magyar író. Írói munkásságának érdekessége: 1939 és 1943 között P. Hard, T. Mollock, P. Shering, Pierre Pescer és Ravasz Miklós álnéven ötvennél több kalandregényt, lektűrt adott ki. 1940 óta újságíró. Volt a MAFILM dramaturgja is. 1956-ban hagyta el Magyarországot, 1957-től New Yorkban, 1970-től Londonban élt, 1975-ben Münchenben telepedett le, ma is ott él és alkot. 

Főbb művei (magyar nyelven):
  • 1942 Szülei elváltak, Budapest 
  • 1943 Huszonegy éves férj, Budapest 
  • 1943 Két férfi, Budapest 
  • 1961 Tatárok a Széna téren, Niagara Falls 
  • 1965 Miszter Honfitárs, München 
  • 1967 Második Avenue, Toronto 
  • 1968 Se kint, se bent..., New York 
  • 1969 Fogócska, New York 
  • 1972 Eltévedt utas, New York 
  • 1977 Kölcsönkapott élet, München 
  • 1978 Tam-tam, New York 
  • 1983 Kádártánc, München
  • 1988 Mélyen leszállított áron, Toronto 
  • 1990 Árnyékok New Yorkban, Budapest 
  • 2011 Második Avenue (második kiadás), Budapest
Forrás

"Life's a box of chocolates, Forrest. You never know what you're gonna get." - mondta Mrs. Gump a Forrest Gump című filmben.

A book is like a box of chocolates, you never know what you get - mondanám én és szerintem ez igaz. Mindig megnézem a borítólapot, aztán a hátlapot, ha van fülszöveg, akkor elolvasom, ha nincs, akkor beleolvasok a könyv közepébe. Ennek alapján elképzelem milyen lehet a könyv és döntök: megveszem, vagy nem, elolvasom, vagy nem. Azt hiszem nyugodtan kijelenthetem, hogy az esetek 90%-ában a  kezdeti elképzelésem téves, pontosabban a könyv olvasása során rájövök, hogy egész másról van szó. Van amikor jobb a könyv, mint amit elképzeltem, de sajnos van olyan is, amikor a várt színvonalat nem éri el.

Ebben az esetben sem azt kaptam, mint amit elképzeltem, de most nem csalódtam, ugyanis nagyon jó könyvet olvashattam. Halász Péter ezennel felkerül a Kedvenc írók listámra.
A könyvnek két főszereplője van. Az egyik "Lukács Andor, alias Andrew Lucas, budapesti születésű, ötvenhárom esztendős New York-i üzletember, a "Sunday" kötöde tulajdonosa". Lukácsnak Budapesten saját kötödéje volt, szép felesége, sikeres házassága, autója stb. 1949. szeptember 8-án hárman léptek be az irodájába, elkérték a kötöde kulcsát, az autója kulcsát és közölték vele: 
"- Lukács úr, ön itt a továbbiakban nem kívánatos. A Szondy üzem állami kezelésbevétele megtörtént..."
1949. november elején feleségével Grazba szökött, onnan pedig New Yorkba. Elölről kezdte, felépítette ismét az életét, de szíve Budapesten maradt.
A másik szereplő Kertész Miklós, aki valahogy sosem találta fel magát az életben. Igyekezett mindig az erősek oldalára állni, az épp  hatalmon lévőkhöz csatlakozni. A háború után beállt az ÁVO-sok közé, aztán   Házassága már a nászéjszakán zátonyra futott. A felesége, Teri mások karjaiban kereste a boldogságot, pontosabban azokéban, akik hatalmon voltak, akik jó beosztásban voltak, pénzük volt és boldogulni tudtak bármilyen körülmények között. A fiával sem valami ragyogó a kapcsolata, nem tudja megadni neki sem azt, amire szüksége lenne. Rokonait letagadta, nehogy hátránya származzon, nem segített nekik, amikor bajba kerültek.
"- Te egy vacak ember vagy - mondta egyszer neki Teri - egy jellemtelen fráter. Soha semmit sem tudtál igazán akarni. Veled mindig minden csak "megtörtént". Én is csak úgy megtörténtem neked. Meg a gyerek is. Nem akartál te igazán apa lenni. Ezért nincs köztetek semmi kapcsolat."
Végül a felesége révén a külkereskedelemhez kerül és egy szép napon New York-ba küldik.

Lukács a feleségét kísérte ki a reptérre, aki Bécsbe repült, ahol édesanyjával és húgával találkozik, akik Magyarországról mennek majd át Bécsbe. Szemével elkísérte a felszálló gépet, utána szórakozva nézegette a vámterembe érkező utasokat, élvezte, hogy onnan fentről jól be lehetett látni a feltárt bőröndökbe. Egyszer csak egy "Népszabadság"-on akad meg a tekintete. 
"Lukács elfordul, és lefele szalad a lépcsőn. Ezt megtréfálom, gondolja. Ráköszönök: "jó reggelt, hogy van, Isten hozta!"  Hogy fog bámulni! Megérkezik New Yorkba, és rögtön magyarul köszöntik. Nevet magában." Jó tréfának bizonyult, viszont amikor szembe került a frissen megérkezett honfitárssal földbe gyökerezett a lába. Az a köpcös alak állt előtte, aki 1949. szeptember 8-án Budapesten elállamosította a kötödéjét és ezzel végleg megváltoztatta az életét. 
Mindketten meghökkennek. Lukács azért, mert nem tudja miért küldték ide ezt az embert, végig azt gyanítja, hogy kém. Kertész pedig azért, mert azt hiszi, hogy lebukott, ez az ember, aki egyből kiszúrta őt a titkosszolgálatnak dolgozik és azért jött utána, hogy hazavigye. Biztos a fia köpte be, ugyanis egyedül neki mondta el, hogy ő kint marad.

Lukács azonnal dönt, követni fogja ezt a szemetet, nem hagyja szabadulni, pokollá teszi az életét úgy, ahogy annak idején ezek pokollá tették az ő életét. 

Lukács végig követi Kertészt New Yorkon, aki megpróbálja lerázni, de nem sikerül. Ezalatt az idő alatt mindkét ember fejében lepereg eddigi életük. Az egyik azon elmélkedik, hogy milyen lett volna az élete, ha nem kellett volna elhagynia hazáját, a másik azon, hogy hogyan alakult volna a sorsa, ha már '49-ben kijön ide. 

A sztori végét nem fogom elárulni, de annyit elmondok, hogy fantasztikusan strukturálta Halász Péter. A cselekmény mindössze 15 - 16 óra alatt játszódik le, a két főszereplő a könyv végén vált csak néhány szót. Ennek ellenére a fejükben cikázó gondolatok valóságos rémtörténetekké növik ki magukat és   hatalmukba kerítik a szereplőket. 

Ebben a könyvben sem maradtak el a számomra érdekes részek. Szeretek idézni minden könyvből pár részt, olyan részeket amik valamilyen okból kifolyólag fontosak nekem. Lehet azért, mert szórakoztatóak, tanulságosak, vagy azért, mert rendkívüli módon vannak megfogalmazva. Most is idéznék, de előre bocsájtom, hogy az idézetek nem föltétlenül a történet miatt lényegesek. 

"Minden igazi szeretkezés háromfelvonásos, gondolja Lukács, az egyfelvonásos szerelem az csak kabarédarab, "black-out", paródiája az igazinak. Az est, az éjszaka és a reggel hármas egysége adja az elfelejthetetlen ízeket." 82 oldal.

"Még a háború előtt a pesti színházi lapban olvasott egyszer egy interjút a sikeres és divatos íróval, akinek nagy szerelmi epizódjai a híres színésznőkkel közismertek voltak. A riporter megkérdezte tőle, hogy véleménye szerint miért szeretik a nők. Az író ezt válaszolta: - Nagyszerűen alszanak mellettem. Ő akkor jól nevetett ezen, a látszólagos szerénység ugyanis valójában dicsekvés volt. A férfi, aki mellett "jól alszanak" a nők, tökéletes kielégülést és biztonságot nyújt. Lukács elégedetten gondol arra, hogy Edna máig jól alszik mellette." 83 oldal.

"Az elgondolkoztató az, hogy a félbemaradt sors jellegét minden ismerőse magán viseli. Vannak közöttük olyanok, akik itt lettek dúsgazdag emberek, ott nem voltak senkik, s ami szín és kultúra van bennük, azt mégis onnan hozták. Mintha itt a pénzen kívül nem tapadt volna hozzájuk semmi egyéb. A társaság tagjai ötven-hatvan esztendősek s az együttlétek, a "partyk" állandó műfaja: az anekdota. "Kérlek szépen, ez valamikor a harmincas évek elején történt, egy délután bemegyek a Vígszínház kávéházába ..." A történetek színhelye egy város, amely már régen nincs többé, az epizódok díszleteit időtlen idők óta lebontották, de ők, mint valamilyen hazajáró lelkek visszajárnak kísérteni a hajdani színterekre. Túlzás volna azt mondani, hogy boldogtalan kísértetek, sőt, inkább vidám kísértetek a maguk módján, sorsuk sokkal kedvezőbben alakult így, hogy eltávoztak onnan, de hasonlítani még mindig csak ahhoz tudnak, humor, életbölcsesség forrása még mindig ott van s az emberekkel, hírességekkel és ismeretlenekkel, akik emlékét máig megőrzik, csaknem kivétel nélkül ott találkoztak. Anekdotáik nem Arthur Millerről szólnak, de "Molnár Feri"-ről, a nagy színházi élmények nem Helene Hayes-hes fűződnek, de Vasvári Irénhez, nem James Thurbert idézik, de Heltai Jenőt s nem a Rumpelmayernál, de a körúti Simplonban átücsörgött délutánok emlékére csillan fel a szemük. Ezeken a "partykon" csaknem mindig a múltról beszélnek, a dúsgazdag emberek nem mostani üzletkötéseiket, vagy zseniális tranzakcióikat említik, de azt idézik, ami harminc-negyven esztendővel ezelőtt "történt egyszer", amikor Pesten "Az ördög"-öt játszottál és "egy estén, sohasem fogom elfelejteni, kérlek szépen ..." Ez így igaz. Sohasem fogják elfelejteni. De hát miért? Köztük nem egynek ottani élete csak tengődés volt itteni jólétéhez viszonyítva. S ha megkérdeznék tőlük: - Mondd, kérlek, megbántad, hogy eljöttél onnan? ...akkor minden kétséget kizáróan rámerednének a kérdezőre: Megőrültél? Már rég nem élnék, ha ottmaradtam volna...
Így természetesen élnek. De élményeikben még mindig ott élnek. S most kezdenek hazatérni rövid látogatásokra. S megütődve tapasztalják, hogy azoknak ott érdekesebb Arthur Miller, mint "Molnár Feri". Ott Thurbert idézik és nem Heltait. Ott Berstein izgalmasabb, mint Lehár. S akkor ráeszmélnek, hogy nem ott vannak otthon, de itt vannak otthon. S vannak, akik megrövidítik ott-tartózkodásukat s hazasietnek Amerikába pénzt keresni és emlékezni. Itt vannak ott és ott nincsenek sehol." 84 oldal.

Az utolsó idézet nekem aranyat ér. Ennél jobban szerintem nem is lehetne szavakba önteni az elszármazottak viselkedését, gondolkozásmódját. Ez szerintem érvényes a legtöbb olyan emberre, aki külföldre kényszerült.

Értékelésem: 5/5

2012. szeptember 3., hétfő

Vándorkönyv - Csatlakozz te is!


Üdv minden kedves olvasónak. 
A "Vándorkönyv" lényegében egy könyvlánc, pontosan olyan, mint a már más blogokról ismert ajándéklánc, azzal a kivétellel, hogy itt kizárólag könyvet lehet küldeni. A lényege: megajándékozzuk egymást egy szép könyvvel. 

A játék menete és szabályai:
  • minden hónapban indul, 
  • elsejétől a hónap végéig lehet feliratkozni,
  • következő hónap 1-től 15-ig kell a könyvet elküldeni,
  • újdonság: hogy kinek kell könyvet küldeni, azt egy sorshúzás alapján fogom megállapítani, pontosabban felírom a neveket cetlikre, aztán sorba kihúzom a kalapból, majd közlöm a blogon :)
  • nem kell új könyvet küldeni, jó az antikváriumi is, de azért ne legyen se szakadt, se hiányos :) és telefonkönyvvel se büntessünk senkit :)
  • ha benevezel, megkérlek írj egy bejegyzést róla a blogodra, tedd ki a képet az oldalsávra és hirdesd a játékot, minél többen vagyunk, annál érdekesebb a játék, (bármilyen blogra ki lehet írni, nem szükséges könyves blognak lennie és csak egyszer kell róla írni)
  • a könyvet kérném ajánlott küldeményként feladni, mert sajnos sok esetben nem ért célba a küldemény és kár lenne érte,
  • a kapott könyvet tovább is küldheted a következő hónapban, ha nem tetszik, ebből ne legyen harag (ezért ne írjatok bele, ha lehet).
  • aki megkapta a könyvet, az szóljon, hogy lehessen követni.
A postaköltség miatt még arra is gondoltam, hogy legyen két kategória: Románia és Magyarország, de ezt még nem döntöttem el. Várom a ti véleményeteket is. Szóljatok hozzá, lássuk ki hogyan látná jónak.

Akkor megkérek mindenkit jelezze, hogy hova tudna könyvet küldeni.
Eddig jelentkeztek: Kati, Martinelli, sedith

2012. szeptember 2., vasárnap

Köves József - Hullámvasút

"Köves József (1938- ) író, újságíró, könyvkiadó.  1959-1970 között az Állami Könyvterjesztő Vállalat propaganda előadója, majd egy üzemi lapnál újságíró. 1972-től  a Művelt Nép Könyvterjesztő sajtócsoportjának vezetője, majd a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése propaganda osztályának vezető helyettese volt. 1985-1993 között a Rádióban dolgozott. Több novellás kötete, kisregénye, ifjúsági regénye jelent meg.  1991 óta a K.u.K. Könyvkiadó vezetője. Megírta a könyvnapok történetét Murányi Gáborral (A könyvhetek krónikája, 2004). A közös kutya című gyerekregényéből tévéfilm is készült. A legnagyobb vicckönyv és más vicckönyvek gyűjtője-szerkesztője." Forrás

Művei:
  • Hullámvasút (kisregények, 1968)
  • Nyakigláb, Csupaháj, Málészáj (mesejáték, 1979)
  • A könyvnapok 50 éve (tanulmány, 1979)
  • Közös kutya (ifjúsági regény, 1982-1983, 2004)
  • Labdarúgás alulnézetben (Gál Róberttel, riportregény, 1983)
  • A griff-licenc (szatirikus kisregény és elbeszélés, 1984)
  • Álmaink idegen városa (elbeszélések, 1989)
  • Nagy vicckönyv I.-II. (Menkó Lászlóval, 1995-1996)
  • Poénparádé (1997)
  • Kebelbarátok könyve (antológia, összeállította Baranyi Ferenccel, 1997)
  • A legnagyobb vicckönyv 10000 viccel (1999)
  • Ha jól emlékszem... (2002)
  • Könyvhetek krónikája (Murányi Gáborral, 2004)
  • Monet kertje - meg minden (elbeszélések, versek, 2008)
  • Kis-nagy vicckönyv. A legnagyobb vicckönyv kisöccse 3500 viccel. (2002)
  • Lájkolom a magyar nyelvet. Versek. (2011)

Szégyen, vagy nem, eddig Köves József neve számomra ismeretlen volt. Sosem hallottam róla, nem tudtam létezéséről. Az antikváriumban megláttam a könyvet, megnéztem a fülszöveget és tetszett amit olvastam. Nagyon jó ára volt, mindössze 2 lej, egy buszjegy ára. Így nem tettem vissza a polcra. Épp két könyv között voltam és amint hazaértem azonnal elkezdtem olvasni. Bevallom nagyon tetszik, ez egy olyan könyv, amit az ember (legalábbis én) nem tud letenni. 

Fülszöveg: "A huszonévesek barátságáról és szerelméről szól a fiatal író mindhárom kisregénye. A barátságról, az egyidős fiatalok érzelmi közösségéről, amely nélkül magára marad, sivárnak érzi az életét minden fiatalember. A szerelemről, amely éppen a magányos fiatalemberek számára sokszor csak csapda vagy olcsó vigasztalás, vagyis nem szerelem a szó nemesebb értelmében, s különösen az igazi élettárs megtalálására nem alkalmas. A címadó kisregényben mutatja meg legszebben az író a hiányzó barátság értékét. A másik két kisregény (Isten az ablakban, Zsákutca) egy rosszul induló és egy megromlott házasság története, A kötet mindegyik írására a mai fiatal nemzedék útkeresése, saját problémáival való – néha már-már kegyetlennek tűnő – szembenézése jellemző."

Mindhárom kisregény cselekménye Budapesten játszódik a hatvanas évekbe, pontosabban azokban az időkben, amikor a fiúk öltönyben jártak, a lányok szoknyában, ruhában és kiskosztümben, a lányoknak illett kezet csókolni:)  
 

Hullámvasút – A főszereplő egy 20 éves fiatalember, aki épp a felnőtté válás határán áll, pontosabban ennek nehézségeivel küszködik. Neki minden nap egyforma, vagyis egyformán unalmas. Minden szabadidejét  a lógás, a csavargás tölti ki, öt – hat haverével közösen azzal szórakoznak, hogy froclizzák a kerületi rendőrt, futballmeccsekre lógnak be, vidámparkban üvöltöznek, idegesítik a járó-kellőket, buliznak, isznak  stb. A barátnői is a bandatagok közül valók, de egyik kapcsolata sem tart pár hétnél tovább. Szüleivel nem egyezik, gyakran kerül összetűzésbe velük, többször el is költözik otthonról.
Aztán egy nagy fordulat következik be életében, megismeri Ilát, aki ugyanannál a cégnél dolgozik. Ila viszont 23 éves és egy egész más világhoz tartozik.  Kedves, jól nevelt, elegáns, csinos, szép, nagyon vonzó  …. kell ennél több? Innen kezdve gyökeresen megváltozik az élete. Dönteni kell, választani a barátnő és a barátok között, mert a kettő egyszerre nem megy. Jönnek a gondok, a viták. A munkahelyén sem megy minden simán, otthon sem.

Nem mesélem el az egész történetet, mert nem akarom lelőni a poént, de annyit elárulok, hogy érdemes elolvasni. Nem egy szirupos szerelmes regény, nem kell megijedni, hanem egy nagyon reális történet a szerelemről, csalódásról, vívódásról, kompromisszumokról stb.   


Kicsit segítek elképzelni/felidézni azokat az időket. Ezt a zeneszámot említi az író a könyvben. 


Értékelésem: 5/5

ZsákutcaEz a kisregény két fiatalember életét mutatja be, akik gyerekkori barátok, együtt csibészkedtek, felnőtt korukra is együtt maradtak, megmaradt a barátság kisebb-nagyobb bökkenőkkel. Aztán egy szép napon 200 forintot találtak a földön, aminek nagy részét elitták, be is csíptek becsületesen, a maradék pénzből mozijegyet vettek. Ekkor megjelent a harmadik az életükben, Emmi személyében, egy gyönyörű szőke lány, aki rendesen felforgatta mindkét fiú életét. Nincstelenség, nélkülözés után végre egy  jobb élet következik mindhármuknak, pénz, hatalom, ami megváltoztatja az embert és nem mindig a jó értelemben (sajnos).
Értékelésem: 5/5

Isten az ablakbanEgy fiatalember vívódásáról szól, aki sajnos nem hisz Istenben, ugyanis édesanyját fiatalon elveszítette, több rokona is elesett a háborúban. Menyasszonya szülei ragaszkodnak a templomi esküvőhöz, ő viszont hallani sem akar róla, szerinte hazugság lenne templomban esküdni úgy, hogy ő nem hisz az egészben. Jönnek a bonyodalmak, nőügyek, ráadásul az apjával sem egyezik mindig.
Értékelésem: 5/5

Nagyon tetszett ez a könyv. Szeretek a ’60-as évekről olvasni, mindig szívesen nézem a filmeket is, annak ellenére, hogy az ’56-os forradalom után bizony nem volt kolbászból a kerítés. Kemény évek voltak. Nagyon hasonlít az első regény főszereplője az utolsó regény főszereplőjére, sok a hasonlóság köztük. Az volt az érzésem, hogy Köves József a saját fiatalságát írta le és, ha az évszámokat nézem, akkor nem tévedek nagyot. Valamilyen szinten stílusa hasonlít a Szilvási Lajoséhoz, látok benne hasonlóságot.  Ajánlom mindenkinek.

2012. szeptember 1., szombat

Váradi Zsuzsa - Az új ház lakói

Váradi Zsuzsa – Az új ház lakói
Irodalmi Könyvkiadó,
Bukarest, 1962
153 oldal

Vidéken voltam, épp kiolvastam azt a könyvet, amit magammal vittem és mivel nem  volt más könyv nálam, elkezdtem nézelődni a nagyszüleim könyvtárában. Ez a könyv akadt a kezembe és úgy döntöttem elkezdem olvasni.
Bevallom novellákat nem szoktam olvasni, nem vagyok oda értük, mert mire belemelegedek az olvasásba, már vége is a történetnek és az bosszantó, de most kivételt tettem.

Ebben a könyvben öt novella szerepel. Én csak az elsőt ajánlom, a többit tiltom:)

Ettünk Ez a címe az első novellának ami egy elég szomorú, de ugyanakkor tanulságos történetet mesél el. Egy hatéves kislányról szól, akinek nincs édesanyja, az anyai nagynénje neveli. Egy bérház szuterénjében laknak és elég szűkösen tudják kihúzni egyik hónaptól a másikig.

Egy szép nap a kislányt a „nagyságos asszony” elhívta ebédelni. Idézem:
"Egy napon Bocsánczkyné, a szép fehér hajú, tipegőjárású házinéni, aki számomra rögtön az isten után következik, leüzent értem. A szolgálót küldi le Aranka mamához:
Azt mondta a nagyságos asszony, hogy mától kedve küldje fel minden délben a kis Icukát, hogy Gabika úrfival ebédeljenek, ketten …."
Milyen szép gesztus, segítik a szegény kislányt, mondaná az ember. Én is ezt gondoltam, azonban hamarosan kiderült, hogy szó sincs ilyesmiről.
Gabika úrfi egy elkényeztetett kisfiú, akit nevelő nevel(ne), szolgáló tálal neki, de ő  nem akar enni. Pimaszkodik a szolgálóval, leönti forró levessel és csúnyán beszél mindenkivel. Icuka egy segédeszköz, akit azért hívnak Gabika úrfi mellé ebédelni, hogy Gabika úrfit csalafinta módon evésre kényszerítsék. Icukának előre megmondják, hogy mindent egyen meg amit a tányérjára tesznek, egy falatot se adjon Gabika úrfinak, még akkor sem, ha kér. Azt is megmondják Icukának, hogy neki fogják tálalni a legfinomabb falatokat, vagyis csirkecombot és májat, Gabika úrfi pedig csak a szárnyát kapja. A tortából is Icukának jut a legnagyobb szelet.  Az ebéd nagyon finom volt. Gabika úrfi majdnem semmit nem evett, de Icuka viszont mindent megevett, amit elé tettek. Hazaérve elmesélte Aranka mamának, hogy mit evett és nagy meglepetésére Aranka mama nem örült, sőt irigykedett, hogy bezzeg Icuka rá nem gondolt, neki nem hozott semmit, ő eheti tovább a lucskos káposztát. Éjszaka ellökte magától. Icuka sírt, nem értette mit vétett, miért nem szereti őt Aranka mama.
Icuka minden délben felment ebédelni és egy ideig ő kapta a nagy adagot és finom falatokat. Aztán fordult a kocka, Gabika úrfi elkezdett enni és megmondták Icukának, hogy ezután neki jut a kevesebb és a comb helyett a szárnyat fogják neki tálalni. Ő viszont túljárt Gabika úrfi eszén, elcsalta tőle a finom falatokat. 
A cselédek csúfolkodtak Icukával, Aranka mamával a viszonya nagyon megromlott, alig beszéltek már egymással, sőt, kimondottan gyűlölték, utálták egymást. 
Aztán egy szép nap ebéd után megmondták neki, hogy holnaptól nem kell jönnie. Ő azonban másnap is felment a lépcsőn, leült a fordulóban és megvárta, amiig lejárt az ebéd, aztán hazament. Amikor Aranka mama megkérdezte mit csináltak aznap, csak annyit válaszolt, hogy: „Ettünk”. 
Ezt a szegény hat éves kislányt mindenki kihasználta és bántotta, annak ellenére, hogy nem vétett senkinek.
Nekem nagyon tetszett a történet.
Értékelésem: 5/5.

Mocsárláz - Ezt a novellát végigolvastam és most először történt meg velem, hogy nem értettem meg belőle a lényeget. Vagy megértettem és nem akartam elhinni, hogy ez a lényeg? Röviden egy vidéki fiatalemberről szól, végül is mondhatom, hogy egy parasztfiúról, aki a falú népétől összegyűjtve a pénzt, egy bevásárló lista kíséretében elindul az ökrök húzta szekéren a városba. Vásárlás közben az egyik kirakatban meglátja azt a sapkát, amit egy, a falúban nyaraló úrfi fején látott gyerekkorában, nagyon tetszett neki és évekig álmodozott róla. Nagy hatással volt rá a látvány, kevés tétovázás után bement és megvette. Folytatva útját, elment egy fiúbentlakásba, ahova csomagot kellett vinnie és a két falubeli tanonc, akinek vitte a csomagot, pontosan olyan sapkát viselt, mint amilyent ő vásárolt. Akkor tudta meg, hogy ez egy egyenruha tartozéka. Hazafele menet már nem is kellett neki a sapka.
Gondolom az volt a lényeg, hogy az ember nő, fejlődik, változik, öregedik és a gyerekkori álmok, vágyak koránt sem hozzák meg a várt élményt, ha évekkel később teljesülnek.

Nem akarok rossz lenni, ezért magamra vállalom, biztos túl buta vagyok ahhoz, hogy megértsem.
Értékelésem: 5/1.

Az új ház lakói A címadó novella. Két fiatal családot mutat be, mindkét család tagjai a gyárban dolgoznak, a kommunista párt tagjai, azzal a különbséggel, hogy az egyik család szerény, a másik pedig nagyravágyó, lenéző. Nem részletezem, mert elég propagandisztikus a mondanivalója és én nem értek egyet azokkal az időkkel. Igaz, hogy a könyv ’62-ben jelent meg, de én is kaptam tizenvalahány évet a kommunizmusból, ami bőven elég volt. 
Értékelésem: 5/3.

Az öreg Kari fiai Ez is egy kommunista időkben lejátszó történet, tele propagandával. Röviden arról szól, hogy az egyik munkás lányt elküldik a gyárból egyetemre. Amikor végez, a munkatársai és a barátja (aki munkás a gyárban) várják vissza. A lány viszont mérnökként tér vissza, a munkatársai pedig még mindig úgy tekintenek  rá mint egy közülük valóra, akit ők tanítottak be, ők javasolták a taníttatását. A két fél elvárásai nem egyeznek, sok baj keletkezik miatta, megromlik a jó viszony annyira, hogy kilépésről is beszélnek. Itt is kudarcot vallottam, olyannyira, hogy fogalmam nincs arról, hogy a két fél közül ki ment és ki marad. 
Értékelésem: 5/2

Váltás Természetesen ennek a novellának a cselekménye is a kommunista gyárban játszódik le. Két harisnyakötő nő életét mutat be. Két generációt képviselnek, az egyik középkorú, kétgyerekes megtört, belefásult özvegy, a másik egy fiatal, teli álmokkal, energiával. Konfliktusba keverednek, de aztán a termelés érdekében segítik egymást. Ez is propaganda. 
Értékelésem: 5/2

Pontosítás: még mielőtt valaki téves képet alkotna rólam elmondom, hogy ezt a könyvet a nagybátyám kapta valakitől ballagására. Nem voltam köteles elolvasni, de mivel régebb sok könyvet hagytam félbe, most megpróbáltam elolvasni. Szerencsémre rövid novellák és mindegyik után azt reméltem, hogy a következő jobb lesz. Hát tévedtem. Sajnálom az első novellát, mert az tényleg értékes, de a többi csapnivaló.
Összértékélésem: 5/2
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...