Újabb zsákmámy :)

Mondhatom nyugodtan, hogy ez már mánia. Minden héten elmegyek az antikváriumba és bevásárolok. Valahol ez is egy véges dolog, mert egyszer csak telítődik a készletem, csak az a gond, hogy hely a könyveknek már rég nincs a polcokon. 

Viszont van egy  jó hírem. Most, ahogy nézelődtem képek és fülszövegek után a bejegyzéshez, rájöttem, hogy a magyarországi árakhoz képest én aprópénzért veszem ezeket a könyveket. Igaz nem a magyarországi kiadásban, hanem többnyire a hazai Kriterion kiadásban, de végül a tartalom a lényeg és persze az ár is.

Szerző:	Hegedűs Géza
Kiadó:	Gondolat
Kiadás éve:	1990
Kiadás helye:	Budapest
ISBN szám:	9632823842
Terjedelem:	302 oldal
Kötéstípus:	Ragasztott papírkötés

Fülszöveg: A négy kisregény négy különböző és különös történetet beszél el a régi-régi görög és bizánci történelemből, témájuk mégis azonos: mind a négy az ezerarcú szerelem és a hasonlóképpen ezerarcú politika elválaszthatatlan egységéről, olykor egyenest azonosságáról vall. Hőseik egykor valóban élt, múlhatatlan jelentőségű és érdemű államférfiak, Nagy Sándor, Gügész király, Periklész és Justinianus császár, és híresen-hírhedten gyönyörű asszonyok, mint a hetérából az aranykor Athénjának első asszonyává lett Aszpászia, Phrüné, a legnagyobb görög szobrász és festő modellje és szeretője, aki a történelem első sztriptízét mutatta be azért, hogy a „belépti díjból” fölépíttethesse Théba városának lerombolt falait, vagy a bizánci bordélyból a trónra kerülő Theodóra, akinek szépségével csak az okossága vetekedhetett. Legenda és valóság, a régmúlt mitikus ködébe vesző csodás epizódok és hiteles történelmi események szórakoztató, egyszersmind a ma embere számára is bölcs tanulságot rejtő egyvelege ez a tüneményes könyv. 

Ezt nagyon érdekesnek nézem. Szeretem az ezzel a korral foglalkozó könyveket még akkor is, ha néha elég nehézkesen megy az olvasás a sok régi név miatt. 

Günter Grass - A bádogdob

Kriterion Kiadó, 1981

• 652 oldal
• Kötés: kemény kötés

Fülszöveg: Günter Grass, a háború után induló német írónemzedék domináns alakja A bádogdob-bal lett egy csapásra világhírűvé, de könyvéről - négy évtized elmúltával - ma már azt is elmondhatjuk, hogy a XX. századi európai irodalom egyik klasszikusa. A film, amelyet Volker Schlöndorf rendezett a műből, annak idején Cannes-ban nagydíjat nyert, és azok számára is felejthetetlenné tette Oskar Mazerath apró alakját, akik a regényt nem olvasták. Grass ebben a különös kis figurában "aki egy nap elhatározza, hogy nem nő tovább, gyerek marad, s bádogdobjával, valamint fülsiketítő, poharakat és hatalmas ablakokat ezer szilánkká zúzó sikításával harcol a nemszeretem jelenségek ellen" szellemi küzdőtársat alkotott magának, hogy felhívhassa a figyelmet a szülőföldjén, Gdansk/Danzigban és környékén élő népek - németek, lengyelek, kasubok - közös történelmére, s hogy kibékítse őket egymással.

Nem ismerem Günter Grasst, de az antikváriumos néni nagyon ajánlotta és én is jónak néztem. Majd meglátjuk, de nem hinném, hogy csalódnék.

Deák Tamás - Egy agglegény emlékezései 

Kriterion Kiadó, 1971

• 356 oldal
• Kötés: vászon

Fülszöveg:  A regény hőse a szerző? Története életrajz? – kérdik távolabbi híveim.
Érthető kérdés, nem kívánom egy vállrándításal elhárítani; nem osztom a nézetet, hogy az olvasónak semmiköze a könyvek előéletéhez. Ha érdekli a könyv, köze van mindenhez, ami hozzá tartozik, olykor az író sorsához is, amely az alkotó alkotója.
Ez a könyv regény, vagyis fikció, aggályosan kitalált történet, nem önéletrajz. A teljes igazság kedvéért készségesen közlöm, hogy mint minden író legtöbb művébe – merítettem hozzá az életemből. De nem a vallomástevő inger, hanem a regény művészi követelményei szerint; ami önéletrajzi hitelét eleve kizárja. Ahol a céltudatos elrendezés munkál, a tapasztalati tényanyag is kisiklik a lét kiszámíthatatlan világából, mert a mű formásabb közegében aligha képes eredeti alakjában helytállni. Ezért nem tudom ma már a befejezett regényben szigorúan elhatárolni a tapasztalatomból kiragadott anyagot a tiszta lelemény kéződményeitől. Valójában nincs tiszta lelemény, emlékek nélkül működő képzelet – aminthogy nincs föltétlen tapasztalat sem, mihelyt megírják. Az író a mű törvényszerűségeit keresgéli, s ezenközben meg-megfeledkezik arról is, amire emlékezni szeretne.
A regénybeli agglegényhez több közöm van, mint más alakjaimhoz, s nemcsak státusa miatt. Egyidősek vagyunk; szűkebb hazámban él; olykor – idegenkedve is – némi hasonlóságot fedezetk fel benne; én is tudom mindazt, amit ő tud – ő azonban nem tudja mindazt, amit én tudok, ez az előnye velem szemben meg a hátránya. Megvallom: kedvelem őt, s szívesen barátkoztam vele, amíg írtam. A tévedéseit is hajlamos vagyok megbocsátani.
(Deák Tamás) 

Cím:	Consuelo I-II. - Horizont Könyvek (regény)
Szerző:	George Sand
Fordította:	Szávai Nándor
Leírás:
Oldalszám:	456+418
Kiadó:	Kriterion
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1986
Kötés típusa:	félvászon, papír körborítóval

Fülszöveg: Nagy izgalom, feszült várakozás tölti el a velencei zeneértő közön­séget: a San Samuele színházban új énekesnő, a nevezetes Porpora énekmester legtehetségesebb tanítványa, Consuelo mutatkozik be egy még ismeretlen német muzsikus, Gluck első operájában. A bemutatón Consuelo fergeteges sikert arat, diadalmasan csengő, varázsos hangjával, de Corilla, a színház első énekesnője, sértett hiú­ságában bosszút esküszik ellene. A nagy esemény másnapján már meg­indul az intrika. Consuelo ártatlan szívével, tiszta lelkével nem érti a vihart, amit felléptével és sikerével kavart. Még régi kedvese, Anzoleto is elpártol tőle, és Corilla szeretője lesz. Consuelo, mestere biztatására, titokban elhagyja Velencét, és a sok csalódás és szenvedés elől Mária Terézia birodalmába menekül. Az olvasó lankadatlan érdeklődéssel követi a fiatal énekesnő sorsát, sok színes kalandját, új és végzetes sze­relmének bonyodalmait; megismerkedik az 1840-es évek Csehorszá­gával, majd később Mária Terézia udvarával, a forrongó bécsi zenei élettel, a kor nagy énekeseivel és zeneszerzőivel, többek között a fiatal Haydnnal, és a színpompás, ragyogó világ árnyoldalaival is.
George Sand 1842-ben megjelent műve igazi romantikus regény, „a műfaj minden divathoz kötött végletessége és cirádája nélkül, a kor-rajznak és a cselekménynek, a drámának és az elemzésnek, a valóság­nak és a poézisnek szerencsés egyensúlyában, könnyed, már-már súlytalan zenei szárnyalással”. George Sand, tudjuk, tanult és szenve­délyes muzsikus volt, és nem csupán Liszt és Chopin barátja, hanem a kor híres énekesnőjének, Pauline Garcia Viardot-nak is pártfogója és jó barátnője évtizedekig. Consuelóban nemcsak a nagy énekesnő alakját mintázza meg, hanem a jóság, a vigasz, a zene eleven jelképét is. És Consuelo fennkölt magatartásában fejeződik ki az írónő ro­mantikus lázadása, tiltakozása kora embertelen erkölcsei ellen.

Ennek a kétkötetes  könyvnek nagyon megörültem. Olvastam George Sand-ről amikor Liszt Ferenc életét olvastam. Már akkor megfogott a nő természete, ugyanis egy megrögzött nonkonformista volt, aki felrúgott minden szabályt és a sajátjai szerint élt. Nagy botrányt kavart az ilyesmi anno, de kortársai is így éltek: Frederic Chopin, aki a szeretője volt, Liszt Ferenc, aki egy társaságba járt velük és Frederic Chopin jó barátja volt. A néni szerint szerencsés vagyok, mert nagyon ritkán kapni George Sand könyvet. Igaz, a második kötetből hiányzik a borító utáni első fehér lap, brutálisan kitépték, de a tartalom nem károsult. Fáj a szívem érte, de mivel ritka könyvek, nagyon akartam és olcsó is volt nagyon, így megvettem.

Edmonde Charles-Roux - Feledni Palermót 

Kriterion Kiadó, 1971

• 327 oldal
• Kötés: papír / puha kötés

Fülszöveg:  Ez a színpompás, gazdag, ízes könyv egy adag Valéry Larbaud, egy adag Lampedusa, néhány édes-fanyar, húsos pirandellói gyümölcs – valódi szicíliai kasszáta; olyan könyv ez, mely rokonának mondhat sok más regényt, de egyikhez sem hasonlít, mert sajátos lendülete, elbeszélő sodrának egyéni, jellegzetes ritmusa van.

(Maurice Druon)

Ezt a könyvet biztos fogom szeretni. Lehet, hogy ez lesz a következő amit elolvasok. Meglátjuk.

Maupassant - Erős mint a halál

Európa Könyvkiadó, 1976

• 271 oldal
• Kötés: papír / puha kötés
• jó állapotú antikvár könyv
• ISBN: 9630705702

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Fülszöveg: A századvégi francia regény egyik legkiválóbb mesterének remekműve, két öregedő ember bánatos szerelmének története. Olivier Bertin festőművész, a párizsi jó társaság dédelgetett kedvence már úgy hiszi, élete fogytáig zavartalanul örülhet kedveséhez, Guilleroy grófnéhoz fűződő – már-már családiassá nemesedő – szerelmének, de Annette, a grófné fölcseperedő leánya akaratlanul földúlja szíve békéjét, s Olivier szenved a kétségek, szerelem és féltékenység közt hányódó grófnéval együtt, míg nyugalmat nem ad neki a jótevő – és talán keresett – halál. Körülöttük az örök emberi szenvedélyeket villogtató regény lapjain opálos fényben ragyog a Harmadik Köztársaság arisztokráciájának csaknem császári pompája, a századvégi Párizs varázsa.