William Somerset Maugham - Az ördög sarkantyúja

El kellett telnie pár napnak ahhoz, hogy az értékelést meg tudjam írni.  Nem fogom tagadni, hogy nagyon megrázott a történet. Nem tudom mennyi valós elem van benne, remélem kitaláció az egész. Egyébként mesterművet tarhattam a kezemben, ezért hálás vagyok Maugham-nak.

Fülszöveg: Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

"Történt egy szép napon, hogy Charles Strickland, jómódú londoni tõzsdeügynök, példás férj és családapa egy kurta kis cédulán értesítette feleségét, hogy örökre elhagyja a családi tûzhelyet, és Párizsba költözik. S a felháborító cselekedet rugója nem volt más, mint a leküzdhetetlen vágy, hogy festékkel-ecsettel fejezze ki a lelkében égõ mûvészi víziót, szabaduljon a kínzó, az alkotásra, kifejezésre sarkalló ördögtõl. Nyomor és éhség, a világ közönye, a társadalmi kivetettség – mind nem gátolja a festõt, hogy a maga kiszabta úton haladjon tovább a mûvészi kiteljesedés felé – még ha az a megsemmisüléssel egyenlõ is."

Charles Strickand karaktere semmiképp nem mondható hétköznapinak. Amikor az antikváriumban elolvastam a fűlszöveget, rögtön láttam, hogy jónak ígérkezik, ugyanis egy tözsdeügynökből lett festő élete egyáltalán nem lehet hétköznapi. Viszont azt még a könyv elején sem sejtettem, hogy mi vár rám.

Az író szavai Charles Strickandről: "Milyen furcsa is, hogy a teremtő ösztön így hatalmába kerítette ezt a jelentéktelen tőzsdést, talán a maga romlására és minden hozzátartozójának szerencsétlenségére. De nem furcsább, mint mikor a szentlélek szállja meg az embereket, a hatalmasokat, gazdagokat, s csökönyös kitartással tartja megszállva őket, mígnem azok, legyőzetve, lemondanak a világ örömeiről, az asszonyok szerelméről, hogy a rideg, szigorú kolostorba vonuljanak. Az ilyen megtérés sokféle alakban, sokféle módon következhetik be. Némelyeknél csak valami kataklizma idézheti elő, mint ahogy csak a dühöngő vihar zúzhatja a sziklát apró darabokra. De vannak, akiknél lassan áll be a változás, mint mikor a szüntelenül hulló vízcsepp fokozatosan koptatja a követ."

A könyv egy igazi remekmű, ajánlom azoknak akik szeretik Maughamot és a művészetet és egyben elnézést kérek minden olvasótól ezért a fura bejegyzésért, de egyszerűen nem tudok rendes értékelést írni, annyira megrázott ez a könyv. 

Értékelésem: 5/4

Rembrandt Harmenzoon van Rijn - Leiden, Hollandia

Rembrandt Harmenzoon van Rijn,  a világ egyik legismertebb festőjének, az egyik legjelentősebb 17. századi holland művészének a mellszobra a szülővárosában, a hollandiai Leidenben.

Rembrandt 1606. július 15-én született Leidenben és Amszterdamban hunyt el  1669. október 4-én.  

Hollandiában, Rembrandt műveinek legjelentősebb gyűjteménye az Amszterdami Nemzeti Múzeumban található, beleértve a De Nachtwacht (Éjjeli őrjárat) és a De Joodse bruid (A zsidó menyasszony) című képeit is.

A fenti képen Rembrandt mellszobra látható Leidenben.

Valamikor itt állt Rembradt szülői háza. Az eredeti házat rég lebontották, de a helyére épített modern, emeletes lakóház falán emléktábla jelzi, hogy:  "Hier werd geboren op den 15 den juli 1606 Rembrandt Van Rijn" - ami magyarul annyit jelent, hogy itt született Rembrandt Van Rijn 1606. július 15-én.

Legtöbb önarcképe a hágai Mauritshuis múzeumban van. A hollandiai képtárakban fényképezni szigorúan tilos, így csak a múzeumot mutathatom meg kívülről, saját fényképekkel nem szolgálhatok. Egyébként a múzeum felbecsülhetetlen kincseket tár a látogatók elé. Itt található többek közt Vermeer - Leány gyöngy fülbevalóval című képe, ami ottjártamkor ki volt állítva, de erről majd egy másik bejegyzésben fogok írni.

Egykori lakóhelye Amszterdamban Rembrandt Házi Múzeum néven működik, mely rengeteg metszetének otthont ad.  Sajnos ottjártamkor a  múzeumot épp tatarozták (a felállványozott ház a bal oldali képen) ezért nagy sajnálatomra nem tudtam meglátogatni. 

Jelentős gyűjtemények találhatók még Berlinben, Szentpétervárott, New Yorkban, Washingtonban, a Louvre-ban és a londoni Nemzeti Galériában.

Az alábbi képeken a Rembrandt emlékére felállított szobrot láthatjátok Leidenben, a szülővárosában, aminek látványa bevallom, engem nagyon kellemesen meglepett. Nagyon ötletesnek és ugyanakkor egyedinek tartom.

Felhasznált forrás: Wikipedia

Szilvási Lajos - Hozomány

Most már nyugodtan mondhatom, hogy nem bántam meg az újraolvasást. Ez a negyedik újraolvasott Szilvási könyvem és ezennel sem csalódtam, sőt, egyre jobban tetszik.

Abban biztos vagyok, hogy annak idején mindent másképp láttam, minden könyvet másképp ítéltem meg, többek között ezt is. Azért is szeretem Szilvásit, mert lényegében majdnem minden korosztály számára kellemes olvasnivalót biztosít.

Fülszöveg: „A regényben Kozák Katira a maga tizennyolc évével, napokkal az érettségi után, napokkal az egyetemi felvételi vizsga előtt szakad rá élete első nagy válsága, ami ellen senkinél sem kereshet oltalmat. Egyedül – szigorúan szembenézve önmagával – kell elviselnie az első embert roppantó megaláztatását, a nagybetűvel írt Élet első övön aluli ütését. A sorsába avatkozó valóság váratlan és kivédhetetlen orvtámadását túlélve kell Katinak meglelnie az ajtót, melyen át "felsőbb osztályba léphet”, tizennyolc éves életének e történetbe sűrített néhány keserves napja alatt környezetét is arra kényszerítve, hogy őszintén vagy gyáván de valahogy ítélkezzenek tegnapi és mai önmaguk fölött."

Nagyon tetszett a könyv. A regényben két generáció életét ismerhetjük meg. Különlegessége, hogy az író mindegyik szereplőnek megadja a lehetőséget, hogy saját szemszögéből mesélje el nekünk a múltját, mutassa be a jelent és ugyanakkor ossza meg az olvasóval a saját gondolatait, álláspontját. Szilvási ezennel is remekül megformálta a hat karaktert, miközben alaposan bemutatta az akkori társadalmi rétegek közöti különbséget is, akárcsak a többi regényében. Annak meg külön örültem, hogy Kelemen Bandi itt is felbukkant és ezennel sem okozott csalódást. Tudtam én már akkor, hogy bízni kell benne :)

Mit tudnék még hozzáfűzni? El kell olvasni!

Értékelésem: 5/5

A nagyvilágból

A moly.hu-n egy beszélgetés során felmerült bennem az ötlet, hogy bejegyzést írhatnék, képeket is mellékelve hozzá bizonyos hírességekről, olyan emberekről, akik valóságos kincset hagytak ránk, az utókorra. Volt szerencsém pár helyen járni és meglátogatni ilyen emberek szülővárosát, emlékházát, megnézni műveiket eredetiben és arra gondoltam, hogy talán lesz olyan, aki nem tudott még eljutni ilyen helyekre de szívesen megnézné, olvasna róla.

Ezennel elindítok egy sorozatot, ami ugyan nem az olvasásaimról fog szólni, de a kultúra része. A nagyvilágból címke alatt megtalálható lesz minden ilyen bejegyzés.

Októberi vásárlásom :)

Igencsak bőségesre sikerült az e havi vásárlásom, ami a könyveket illeti. Szerencsém  is volt, nem tagadom és a könyvet akkor kell megvenni, amikor előtted van jó áron. Talán másképp nem is vásároltam volna ennyi könyvet.

A következő (antikvár) példányokat sikerült beszereznem:

1. Fekete István – Ballagó idő
2. Fekete István –  Tíz szál gyertya
3. Passuth László – A lombard kastély
4. Passuth László – Emlék és folytatás
5. Passuth László – Édenkert az óceánban – Megszólal a sírvilág
6. Passuth László – Aranyködben fáznak az istenek
7. Passuth László – A harmadik udvarmester
8. Passuth László – A mantuai herceg muzsikusa
9. Passuth László – Lagunák
10. Passuth László – Madrigál
11. W. Somerset Maugham - Az oroszlánbőr
12. Wass Albert – Rézkígyó – Te és a világ

És még a 11 példány Szilvási könyv, így összesen 23 könyv. 
Még nagyon szeretném megszerezni a kb. 11 hiányzó Szilvási kötetet. Nem tudom hogyan, de valahogy beszerzem.

Megrendeltem Weiss David - Meztelenül jöttem című művét, ami Rodin életrajza és visszaírták, hogy elfogyott. Eléggé fájt, de túléltem :) Megpróbálom beszerezni ezt is.

Szilvási Lajos - Karácsony

Szépirodalmi Könyvkiadó

Budapest 1980

446 oldal

Fülszöveg: "Pásztor Zoltán patológus főorvost harminckilenc éves korában az országúton kocsijának volánja mögött éri az infarktus. Fegyelmének maradék erejével még meg tudja állítani a kocsit. Innen szállítják be az egyik budapesti kórházban, „visszarángatják a nihilből”. Mozdulatlanul fekszik a kórházi ágyon karácsony előestéjén, de éppen ez a mozdulatlanságra ítélő állapot ad végre számára  elég időt ahhoz, hogy végiggondolja múltját, életének olyan eseményeit, melyek hatásainak összeadódása szinte törvényszerűen vezetett az infarktushoz. Gondolataiból, emlékeiből kirajzolódik az olvasó előtt egy évekig tartó konok küzdelem olyan emberek ellen, akik jelenünk anakronisztikus "táblabírájaként” hitbizományként akarják kezelni az élet rájuk bízott területét."

Lehet van olyan, akinek már rémlik, hogy én most a Szilvási Lajos korszakomat élem :) Ez is újraolvasás lényegében és ez is nagyon tetszett. Nem lesz a kedvenc könyvem, mert azért valami hiányzik belőle, de nagyon értékelem.  Az elején kicsit zavaró volt, hogy a jelen is elénk tárul, de ugyanakkor a múlt is és nem kronológiai sorrendben, de aztán megszoktam.  Itt is nagyon tetszett a főszereplő, Pásztor Zoltán patológus példaértékű kitartása, akaratereje. Ajánlani tudom mindenkinek ezt a könyvet is. Külön köszönöm Szilvási Lajosnak, hogy megtudhattuk mi lett Kelemen Bandi sorsa :)

Értékelésem: 5/5

Szilvási Lajos - Albérlet a Síp utcában

Totem Könyvkiadó

Budapest, 1994

366 oldal

Fülszöveg: "A két konzulens, akit a főorvos kiküldött, először nem akarta elhinni, hogy ő első látásra felismerte, mi történt. "A bolondoknak és a részegeknek szerencséjük van – mondta Dobos. – Nem ártana, ha én is többet innék.” Tréfálkozó volt a hangja, de kihallatszott belőle, hogy komolyan beszél. Meg kellett volna sértődni? Valóban részeg volt, nem tagadhatta. S tudta azt is, hogy Dobos másnap legalább tíz embernek el fogja mondani, hogy őt újra részegen látta.

Felállt a fehér asztaltól, és eldöntötte, hogy mégis főz kávét, nem várja meg, amíg a többiek befutnak.

És ha beszélnek … Az ő dolguk. Még soha senki nem találhatott kifogásolni valót a munkájában. Melyik betege panaszkodott rá? Egyik se. Volna-e ilyen sok magánbetege, ha nem tudnák róla, hogy megbízhatnak benne? Orvosszokás, hogy marják egymást. Miért ne marnák éppen őt, akinek több a paraszolvenciája, mint a legtöbb kollégáé? Csak ürügy, hogy az ivásért hibáztatják. A pénzét irigylik, pedig egyikük se teszi meg, hogy ha kell, este tizenegyig is szaladgáljon, és igazán lelkiismeretesen bánjon minden esettel …."

Ez is egy újraolvasás és nagy szerencsémre Szilvási Lajos ebben a művében sem csalódtam. Egy fiatal, alkoholista orvos életének egy bizonyos szakaszát mutatja be nekünk az író, aki rendkívüli adottsággal és tapasztalattal rendelkezik és alkoholizmusa ellenére is odaadóan segint minden betegének. Nagyon tetszett Kelemen Bandi karaktere, kivéve természetesen az alkoholizmusát. Ez a könyv is a kedvenvceim listájára kerül. 

Értékelésem: 5/5

Csak az olvasson tovább, aki már olvasta a könyvet!