Szépirodalmi Könyvkiadó
Budapest 1980
446 oldal
Fülszöveg: "Pásztor Zoltán patológus főorvost harminckilenc éves korában az
országúton kocsijának volánja mögött éri az infarktus. Fegyelmének
maradék erejével még meg tudja állítani a kocsit. Innen szállítják be az
egyik budapesti kórházban, „visszarángatják a nihilből”. Mozdulatlanul
fekszik a kórházi ágyon karácsony előestéjén, de éppen ez a
mozdulatlanságra ítélő állapot ad végre számára elég időt ahhoz,
hogy végiggondolja múltját, életének olyan eseményeit, melyek hatásainak
összeadódása szinte törvényszerűen vezetett az infarktushoz.
Gondolataiból, emlékeiből kirajzolódik az olvasó előtt egy évekig tartó
konok küzdelem olyan emberek ellen, akik jelenünk anakronisztikus "táblabírájaként” hitbizományként akarják kezelni az élet rájuk bízott
területét."
Lehet van olyan, akinek már rémlik, hogy én most a Szilvási Lajos korszakomat élem :) Ez is újraolvasás lényegében és ez is nagyon tetszett. Nem lesz a kedvenc könyvem, mert azért valami hiányzik belőle, de nagyon értékelem. Az elején kicsit zavaró volt, hogy a jelen is elénk tárul, de ugyanakkor a múlt is és nem kronológiai sorrendben, de aztán megszoktam. Itt is nagyon tetszett a főszereplő, Pásztor Zoltán patológus példaértékű kitartása, akaratereje. Ajánlani tudom mindenkinek ezt a könyvet is. Külön köszönöm Szilvási Lajosnak, hogy megtudhattuk mi lett Kelemen Bandi sorsa :)
Értékelésem: 5/5
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése